A MORDENIT KÉT ÚJ LELŐHELYE A SZATMÁRI BÁNYAVIDÉKEN
Írta: Kövecses-Varga Lajos
Két érdekes beszámolót olvashatunk „Remélem, hogy a cikksorozat újraindítása sok gyűjtő érdeklődését kelti fel egykori hazánk lelőhelyei iránt. Bőven van mit írnom, hiszen az utóbbi évtizedek alatt sok régen nem vizsgált lelőhelyre sikerült eljutnom. Gyakran találtam olyan ásványfajokat, melyeket addig még soha senki…” Olyan információkat kívánunk itt és most közzétenni, mely eddig csak kevesek számára (egyfajta „zárt körben” vagy kizárólag szaklapokban) voltak elérhetőek. Kövecses-Varga Lajosnak köszönhetően itt az ásványgyűjtő blogban most lehetőség nyílik mindenki számára (természetesen ingyen és bérmentve), hogy okuljon és még több tipphez, információhoz jusson. Kezdődjön hát a cikksorozat. Lássuk!
A mordenit
Bőven van mit írnom, hiszen az utóbbi évtized alatt sok régen nem vizsgált lelőhelyre sikerült eljutnom. Gyakran találtam olyan ásványfajokat, melyeket még soha senki egyetlen irodalomban és szaklapban nem említett a vidék lelőhelyeiről - annak ellenére, hogy az előfordulás gyakori volt (!) és a méretbeli megjelenés sem mikroszkopikus.
A főcímben említett vidék területi elnevezését velem együtt többen használták már írásaikban az utóbbi években. A Nagybánya központú bányavidéknek, az elnevezés földrajzi helytelensége ellenére, nehéz jobb összefoglaló nevet találni. Cikkem főcímében azonban használata azért helyes, mert a bemutatott mordenit lelőhelyek az egykori Szatmár Vármegye területén voltak.
Turc bányahelye
Elsőként az ásvány Turc bányahelyen való előfordulását szeretném ismertetni. Magáról a lelőhely bővebb bemutatásától, az előforduló ásványok gyűjtési lehetőségéről, valamint a vidék egyéb leírásától itt helyhiány miatt el kell tekintenem. Aki bővebben érdeklődne ezek után , a GEODA 1995. évf. 1. számában megjelent cikkemből ill. a 120 lelőhely a Kárpátokból című könyvből tájékozódhat. (csinálunk egy linket neki a blogon belül, hogy: itt)
Találkozásom az akkor számomra e lelőhelyről még ismeretlen ásvánnyal épp 1999 tavaszán történt. Egy szokásos volt helyi bányászoknál „házalós” ásványfelkutatás során sikerült a mordenit több cm-es felületen, fehér tűkből csoportosult félgömbszerű halmazait megvásárolnom. A Ghezur bányából kerül elő a példány, ankerites alapon fennőve. Az ankerit erről a lelőhelyről még szintén nem említett ásvány, melyet a mordenittel együtt, kérésre az MTA Központi Kémiai Kutatóintézete vizsgálhatott be az általam gyűjtött mintából. Itt megjegyezném, hogy ez az írás azért is fontos, mert a szakmai konzultáció teljes hiánya miatt kimaradt (sok más erdélyi megjelenésű ásványfajjal és lelőhely megnevezéssel együtt!) a Minerals of the Carpathians /szerk. Szakáll S. 2002, Prága/ könyvből – ami a cím szerint felöleli a Kárpát-medence ásványait. No de, lépjünk most tovább ezen.
A következő években Turcra tett gyűjtőútjaim során egyéb ásványtársulásokkal együtt is sikerült beszereznem, később néhány példányt hazai börzéken is vásároltam az innen származó anyagból. Legszebb előfordulása volt a szederformájú halványkékes kalcedonon fennőtt fél cm-es tűkből álló félgömbszerű csoportja. Az ásványtársulás tagjaként előfordult még a pirit, kalkopirit, gipsz, barit, dolomit és kalcit . A mordenit vizsgálatakor tridimit, kvarc és montmorillonit volt még kimutatható. Egy (be nem vizsgált) karbonát-dolomit vagy kalcit, vékony falú álalakot képez ankerit után.
Binokuláris mikroszkóppal megtekintve az egymásra épült kristályainak formagazdagsága káprázatos élményt nyújt! Ugyanígy szemlélve a mordenit csoportokat megfigyelhetjük, hogy kristálytűcskéi hol ritkábban, hol pedig szorosan egymáshoz tapadva alkotják a félgömb- és gömbszerű aggregátumokat. Az elmúlt nyáron Batarcs faluban még tudtam két példányt vásárolni. Így nem kizárt, hogy a zeolitcsoportba tartozó mordenit [képlete: (Ca,K2,Na2)Al2Si10O24x7(H2O)] a turci bányahelyről hidrotermális telérekben megjelenő kristályaival, még hazai ásványbörzéken is előfordulhat.
Szinérváralja
A másik bemutatásra szánt lelőhely Szinérváralján található. A város keleti részén (közvetlenül a Nagybányára vezető út mellett) található kőbányáról van szó. Igaz hosszú évtizedek óta járom a bányavidéket, azonban ez a hatalmas és több szinten működtetett andezitbánya mindig csak egy volt azok közül, melyek az ide vezető útjaim során csak a; „majd legközelebb megnézem bánya” nevet kapták. A nagybányai szebbnek ígérkező ásványok felé sietve érthető, hogy sohasem volt időm megtekintésére. Már több mint 400-szor elmentem mellette, amíg végül 2005-ben megálltam itt.
Óriási nagy hiba volt, hogy csak ekkor! Hogy miért? A vidékről a kalcedont igaz hogy ismertem mások gyűjtéséből, de még így sem számítottam ekkora mértékű gyakoriságra és változatosságra, mellyel itt találkoztam. A bánya különösen erősen zöldkövesedett részein az andezitet vékony zsinórokban, sűrűn járják át az élénk kék kalcedon erezetei. Szépek, igaz ritkábbak a gömbös-vesés formák.
Ezt a megjelenést a legalsó szinten a bánya bal oldali részén találhatjuk meg. Ugyanitt gyűjthetők a kalcedonra települt kvarc kristálycsoportok is, 1-2 cm-es méretben, kristály alkotta féltenyérnyi felületeken. Ugyancsak a bal oldali részen, de egy szinttel feljebb a szállítószalagtól balra találtam 2006 júniusában a legszebb kalcedon előfordulásokat.
Ezen a részen a kőzetüregekbe ágyazott kalcit is elég gyakran előfordul különböző kristályformában, érkitöltésként. Ez UV-fényben szép rózsaszín, mindenképpen érdemes egyszer megnézni, ha egy mód van rá! A kalcedon csinos álalakot is alkot a kalcit főleg szkalenoéderes formái után.
Legszerencsésebb gyűjtőutunk 2006-ban egy kapniki gyűjtőtáboron (lásd bővebben: www.mineralmuseum.hu --> túrák menüpont) részt vevő társasággal volt, amikor egy frissen leszakadt kőzettömbből bőséggel gyűjtöttük a kékes kalcedont és a rá települt halványrózsaszínű kalcitot. A kalcit romboéderei gyakorta pagodaszerűen települtek egymásra. Közöttük a kalcedon mordenit utáni álalakjai gazdagon jelentek meg. Az egykori mordenit tűkre gömbszerűen települt rá a kalcedon, mely a tűk végén hialitba, üvegszerűen átlátszó opálba végződött.
A szállítószalag jobb oldalán bőséggel találtunk kalcit ereket, melyek üregeiben néhol 5 cm-es kalcit szkalenoéderek alkotta csoportok voltak. Itt azonban szinte mindenki a mordenitre vadászott, ahol a kalcitot behálózva, azon fennőve vagy akár üregeket 2-3 cm-es fehér színű, hajszerű formákkal kitöltve fordul elő ez az ásvány.
Ebben a kőbányában apróbb kristályokban található még pirit, kalkopirit, markazit és sziderit. Nagyon szép vörös színű jáspistömbök - a 4. szinten akár fejnagyságúak!-, és jóval kisebb de élénk zöldes-vöröses heliotrop is gyűjthető még!
További tipp
Kövecses-Varga Lajos
ásványszakértő, ásványmúzeum-tulajdonos
mineralmuseum [kukac] freemail.hu
A cikk írásának ideje - Siófok, 2007. január 5.
Megjelent: a GEODA 2007 februári számában
A cikk az író engedélyével került fel az ásványgyűjtő.blog.hu oldalra!
